Luxa blogja

For  people arriving via a Google search for Tom Nässbjer of KTH: I can just say that he was a great teacher, I’ve definitely progressed with my Swedish knowledge under his hands.

Bonus points for added cultural and linguistic information. Also for sarcasm. 🙂 Thank you very much, Tom! – Luxa, 2009. 10. 31.

Végre megint van szabadidőm, elkezdem behozni magam. Ha minden oké, akkor június végére pont június végén fogok tartani…

Mivel a tárgyaim nagy részéből már meg vannak az eredmények, emiatt akár be is mutathatom őket, hogy mégis milyen itt kint tanulni. (Igen, én csináltam olyat is.) A svéd vizsgám volt leghamarabb, így azzal kezdem.

A svédet itt kezdő szinten tanultam, ugyan otthonról is nagyon sok mindent hoztam, de nem akartam (még egyszer) abba a hibába beleesni, hogy valaminek az alapjait nem tanulom meg rendesen. Ezt a döntésemet nem is bántam meg soha, kellemes versenyelőnyöm volt a többiekhez képest, és most már tényleg tudok rendesen fejlődni.

Az svédórákra itt hatalmas igény van, ezért érdemes minél hamarabb jelentkezni, a helyek száma erősen korlátozott. Ennek egyébként a master studentek (akik Msc-t csinálnak itt 2-3 évig)  járnak rosszul, ugyanis exchange-ről a bekerülés automatikus, masterről meg valami tanulmányi eredményekkel súlyozott van. Amit persze rendkívül igazságosan az ősz közepi vizsgák után csinálnak, tehát amikor a népnek még csak fele tárgya van meg.

Az órákon ennek megfelelően a társaság nagyon vegyes, mind életkorban (azért a huszonkevés a tipikus), mind nációban. A mi hivatalosan harminc, bejárósan tizenöt fős osztályunkban például volt egy halom kínai (ők még áprilisban sem nagyon tudták a Vad gör du?-t), egy thai (Koblaknak furamód ment a dolog), pár vegyes muszlim (ők valahogy félúton Sam kivételével eltünedeztek) és európaiak.

Koblakkal, ő ült legtöbbet mellettem

A tanáron mindig sok múlik, mi elég szerencsések voltunk, egy Tom Nässbjer nevű régimódi svéd úriembert kaptunk, széleskörű műveltséggel és nyelvtudással, fanyar (kicsit néha túl csipkelődő) humorral és elég határozott nézetekkel a világ alakulásáról és Svédországról. (Mellesleg fiatalkorában egyike volt azok közül, akiket bevittek a metróellenes favédő tüntetések után.) A határozott nézetek miatt az órák idejének negyede kulturális előadással és Signora Valeria Perellivel való vitatkozással telt. Az olasz Valeria ugyanis szélsőséges ateista, kommunista és természetesen egyik sem szívesen hagyta másiknak az utolsó szót. 😀 Én nagyon élveztem, és mivel Tom egyébként nagyon jó tanár, így a haladással sem volt gondunk.

Tom elmondása szerint abba a generációba tartozik, amely azt szokta meg, hogy a képeken nem mosolygunk

A tankönyvek mindenesetre elég jók voltak, bár a bugyuta történetek – mint minden nyelvkönyvben – itt is megvoltak. A félév során katalógus volt, ezt különféle okokból épphogy sikerült behúznom a szükséges 80%-ra, illetve egy halom fogalmazást kellett leadni (Én és a családom, Szabadidő, A lakásom, stb.). A vizsgában szintén volt egy fogalmazás, illetve szóismeret meg nyelvtan. B lett, ezzel kb. elégedett vagyok, kicsit azért reménykedtem az A-ban.

Tankönyvek, jó drágák

Képek: Vegyes2 391-410.